Mit jelent az, hogy egy párkapcsolat bántalmazó?
Ha valaki egy ilyen kapcsolatban van, miért nem hagyja ott?
Ha nem folyik vér, az nem is számít?
Mit élnek át a gyerekek egy ilyen légkörben?
Miért nem kérnek segítséget az érintettek?
Hogyan jutnak el sokan mégis odáig, hogy elhagyják a kapcsolatot?

A következő cikksorozatomban többek között ezekre a kérdésekre keresem a választ. Az első, bevezető részben nagyvonalakban meghatározzuk a családon belüli erőszakot és áttekintjük a kapcsolati erőszak fajtáit

A családon belüli erőszak minden olyan viselkedést magában foglal, ami szándékos fizikai, szexuális vagy pszichológiai sérülést okoz és egy jelenlegi vagy volt intim partner az elkövetője. Mindkét nem tagjai lehetnek erőszakos cselekmények elkövetői és áldozatai egyaránt, ugyanakkor a kutatások és statisztikák arra mutatnak, hogy férfiak az áldozat nemétől függetlenül is gyakrabban válnak elkövetővé, mint nők. Az intim partner ellen elkövetett erőszak világszerte fennálló probléma és bárki kerülhet olyan kapcsolatba, amelyben bántalmazás áldozata lesz. A partnererőszak jelentős szociális probléma, amiben az egyéni és családi hatásokon kívül fontos szerepet játszanak kulturális és társadalmi tényezők. A partnererőszak kapcsolódik a jogi és igazságszolgáltatási rendszerhez és szélesebb társadalmi szintű problémaként kellene elismerni. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint több, mint 600 millió nő él olyan helyen, ahol a családon belüli erőszak nem számít bűncselekménynekés még ahol törvényileg büntetendő lenne a családon belüli erőszak, az igazságszolgáltatási szervek sokszor tehetetlenül állnak a probléma előtt, vagy egyenesen tudomást sem vesznek róla.

A bántalmazó kapcsolatokra jellemző egyfajta erő egyenlőtlenség a felek között, ahol a bántalmazó a másik feletti uralom keretein belül gondolkozik és e szerint viselkedik. Saját értékét az határozza meg, hogy mennyire képes hatalmat gyakorolni a másik felett. Már önmagában az a jelenség is megérne egy cikksorozatot, hogy a hagyományos nemi szerep elvárások milyen módon járulnak hozzá a családon belüli erőszak fenntartásához, arról nem is beszélve, hogy az érintettek élettörténete, eredeti családjuktól örökölt mintáik, valamint a bántalmazás társadalmi megítélése milyen meghatározó szerepet játszanak a bántalmazás létrejöttében. A bántalmazás okozta trauma nemcsak az egyén szintjén fejt ki negatív hatásokat, hanem az áldozatot körülvevő környezetben, az egész családi rendszer működésében is érezteti a hatását. A családban élő gyermekekre akkor is hatással van a bántalmazás, ha közvetlenül feléjük nem is irányul, azonban szem és fültanúi a partnerek közti erőszaknak. Gondoljunk bele abba, hogy milyen belső konfliktust okozhat egy gyermeknek az, ha valaki, akit szeret bántja azt, akit szeret…

A krónikusan bántó közegben felcseperedő gyermekeknek sokszor súlyosan negatív énképe, alacsony önértékelése van, azonban a külvilág rendszerint nem a családi rendszerben tapasztalható nehézségeket észleli, hanem tanulási problémákat, iskolában tapasztalható magatartási gondokat vagy extrém visszahúzódást, fantáziába menekülést vesznek észre. A családtagok állandó készenléti állapotban vannak és saját érzéseiket és szükségleteiket háttérbe szorítva, megpróbálnak ráhangolódni a bántalmazó lelki állapotára, figyelik minden rezdülését, hogy felismerjék mikor várható az újabb kitörés, azaz az állandó veszély légkörében élnek.

A család sokszor lezár a külvilág felé, titokként rejtegetve a bántalmazás tényét, egyrészt a helyzetük felett érzett szégyen, másrészt a megtorlástól való félelem miatt. A családtagokat összekötő titok elszigeteli őket másoktól és ezáltal még jobban ki vannak szolgáltatva a bántalmazó hatalom és kontrollgyakorlásának. Másrészről a környezet is sokszor lezár a család felé azt az üzenetet közvetítve, hogy ami a családon belül történik, az nem tartozik a külvilágra.

Milyen megnyilvánulási formái lehetnek a családon belüli erőszaknak?

Szóbeli erőszak

Ebbe a kategóriába tartozik a megfélemlítés, üvöltözés, fenyegetőzés, gúnyolódás, lekicsinylés, nevetségessé tevés, folyamatos kritizálás. A szóbeli bántalmazás lehet nyílt, vagy rejtett formájú, folyamatos, kontrolláló vagy „megőrjítés” jellegű. Egyik legnyilvánvalóbb formája a szidalmazás. A szóbeli bántások sokszor viccnek, élcelődésnek álcázva kúsznak be a felek közti kommunikációba, így könnyebb belőle kihátrálni, elbagatellizálni. Ilyenkor jönnek általában a “jaj veled már viccelni sem lehet!” “olyan érzékeny vagy!” megjegyzések.

Testi/fizikai erőszak

A fizikai erőszaknak vannak magyarázatra kevésbé szoruló formái (felpofozás, ellökés, falhoz csapás, kézzel vagy más eszközzel való ütlegelés, fojtogatás stb.), azonban lehet sok olyan formája is, amire kapásból nem gondolna az átlegember. Ilyen amikor az elkövető korlátozza az áldozat mozgásszabadságát (bezárja, megkötözi), vagy megakadályozza alapvető testi szükségleteinek kielégítésében (éhezteti, szomjaztatja, kikapcsolja a fűtést, megvonja tőle gyógyszereit).

Szexuális erőszak

Ahol a test birtoklása a hatalomgyakorlás egyik formája. Olyan szexuális viselkedésre kényszeríti a bántalmazó az áldozatot, amit az nem akar, a szexszel fájdalmat okoz neki vagy megalázza, megerőszakolja, intim testrészeit megsebesíti, másokkal való közösülésre kényszeríti.

Gazdasági-társadalmi erőszak

Bántalmazó elzárja az áldozatot a gazdasági és társas erőforrásoktól oly módon, hogy nem engedi munkába állni vagy kontroll alatt tartja a jövedelmét, előfordulhat az is, hogy relatív szegénységben tartja a családját. Folyamatos ellenőrzés alatt tartja és korlátozza kivel léphet kapcsolatba, mindenhová elkíséri, telefonon ellenőrzi, átkutatja a holmijait, feltöri az email fiókját.

Fenyegető zaklatás

Jellemzően a kapcsolat elhagyása után a célszemély követése, megfigyelése, zsarolása, a pereskedés szándékos elhúzása és számos egyéb bántási mód tartozik ide.

Lelki erőszak (érzelmi, pszichológiai bántalmazás)

Úgy gondolom, hogy a lelki erőszak minden kapcsolati erőszak „fajtának” meghatározó eleme, a szóbeli, fizikai, gazdasági stb. erőszaknak mindig vannak pszichés vonatkozásai. Magában foglalja az ellenőrzés alatt tartást, manipulációt, kényszerítő kontrollt, lényeges információk szándékos elhallgatását/letagadását, aminek célja a másik fél bizonytalanságban tartása. Megemlítendő az önbecsülés módszeres lerombolása, a szex, testi intimitás szándékos megvonása a partnertől, a partner önálló döntéseinek ismétlődő megkérdőjelezése és figyelmen kívül hagyása. A partner folyamatos hibáztatása, érzéseinek, gondolatainak, döntéseinek, tapasztalatainak kétségbe vonása vagy érvénytelenítése, illetve a félelemkeltő viselkedés (csapkodás, törés-zúzás, ellenőrző/számonkérő/fenyegető üzenetek küldözgetése).

A bántalmazó kapcsolatokra jellemző egyfajta ciklikus működés – “ördögi kör”, ami különösen megnehezíti az érintettek számára a kapcsolat elhagyását. A sorozat következő cikkében a bántalmazó párkapcsolatoknak erről a sajátos dinamikájáról olvashatnak majd.

Amennyiben úgy érzi, bajban van az alábbi elérhetőségeken kérhet segítséget:

• NANE Egyesület- Nők a nőkért együtt az erőszak ellen segélyvonal bántalmazott nőknek és gyerekeknek: 06 80 505 101  http://nane.hu
• Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat – 0h-24h országosan hívható ingyenes szám: 06 80 20 55 20 http://bantalmazas.hu/
• Lelki elsősegély vonal, éjjel-nappal hívható telefonszám: 116 123 https://www.sos116-123.hu/

Szerző: Pálinkás Fruzsina