Ablak a munkánkra

Mozogj önmagad felé! – Miért nem csak az idősebbek sportja a tai chi?


Lassan, olykor kicsit furán, mégis egyszerre mozgó, általában idősebb hölgyek. Jellemzően ez juthat eszünkbe a tai chiról, amennyiben találkoztunk már vele valahol. Vajon miért több egy szimpla sportnál ez a mozgásforma? A szemlélő számára szinte érthetetlen mozdulatok egészen meglepő hatásfokkal működnek testi és lelki szinten egyaránt.

Agyi és lelki munka

Minden mozgásforma rendszeres gyakorlásakor elmondható, hogy az állóképesség és a mozgáskoordináció fejlődik. A tai chi azért egyedi, mert

A mozdulatok végzése nem megerőltető, így kortól, nemtől, egészségi állapottól függetlenül bárki gyakorolhatja.

A mozgás fokozza a rugalmasságot, valamint számos mozgásszervi betegség tünetének enyhítésére alkalmazható. Ezen túlmenően azonban különböző kutatások kimutatták, hogy pozitív hatása van a kognitív öregedés elleni harcban is.

A tai chi javíthat a globális kogníción.

Létezik olyan eredmény, amely szerint mindössze négy hét gyakorlás után jelentős agytérfogat-növekedés tapasztalható a résztvevőknél. Vajon mi okozhatja ezeket az eredményeket? A válasz a mozgásforma multimodalitásában keresendő: a fizikai aktivitás mellett kognitív, szociális és meditatív komponensek is aktiválódnak. A rendszeres edzés társas együttlétet biztosít, az új mozgásforma megtanulása pedig mentális munkát is jelent.

A tai chi azonban a meditatív komponens, a filozófia miatt válik igazán különleges sporttá. A keleti kultúrában a tai chi a belső művészetek sportja.

A lágy, természetes ritmusú mozgás elősegíti a test és elme egységbe rendezését.

A folyamatosan változó egyensúlyi helyzetek, a nyugvás és mozgás váltakozása a yin és yang szimmetriájának leképeződése, így a természet folyamatos változása, a környezettel és végül önmagunkkal való harmónia és összhang tapasztalható meg a mozgás által.

Relaxálni nem csak ülve lehet!

A taoizmusban gyökerező filozófiai háttér azonban az egyszeri gyakorló számára indirekt módon is kifejti hatását. Ezeket a hatásokat a pszichológiai jóllét kapcsán vizsgálták krónikus beteg és egészséges populációban is. A rendszeresen tai chizó személyeknél a gyakorlás hatására csökken a szorongás, a stressz, s egy békésebb, nyugodtabb állapot érhető el. Fokozható az önbizalom és az általános pszichológiai jóllét. Ezen túl a tai chi képes oldani a depresszív tüneteket és a hangulatzavar tüneteit is. Tulajdonképpen a mozgásforma egy aktív relaxációként értelmezhető. A figyelem fókuszában a testből érkező proprioceptív ingerek állnak, mint például az izmok és ízületek megfeszítettsége, ellazítása vagy a légzés. Mivel egyszerre nagyon sok mindenre kell figyelni a gyakorlás alatt, így a zavaró külső ingerek, az aznap minket ért stressz forrásai is háttérbe húzódnak,

a psziché kicsit megpihenhet, mialatt a test dolgozik.

Az utóbbi két évtizedben oly nagy népszerűségnek örvendő jóga is azért tudott sikereket elérni, mivel mai gyors világunkban kincset ér, ha minél hasznosabban tudjuk eltölteni drága szabadidőnket. A jógához hasonlóan a tai chi is egyszerre több szinten fejti ki hatását: testi, szellemi, pszichológiai és igény szerint spirituális szinten is. A Magyarországon fellelhető edzéskínálatból mindenki megtalálhatja a neki tetszőt, a rövid, 24 lépéses formáktól a hosszabb sorozatokig, a harcművészeti iskoláktól a békésebb stílusokig.

A mindennapi stressz levezetéseként, szorongás oldására a rendszeres sportolást is szokták javasolni. A tai chi annyiban több, hogy a testmozgás jótékony, egészségmegőrző hatásainak érvényesülése mellett

saját magaddal és környezeteddel kerülhetsz harmóniába,

relaxálhatsz egy megtartó, nem bíráló közösségben, bármilyen problémával küzdesz, bármelyik korosztályba tartozol. Hangulatzavarok, depresszió esetén is segítség lehet, kiegészíthet bármilyen pszichés megsegítő folyamatot, mivel önmagad jobb megismerését, és ezáltal a személyiség fejlődését mozdítja elő.

Felhasznált szakirodalom:

Hua-Ching, Ni (2004). Tao – A leheletfinom egyetemes törvény. Lunarimpex Kiadó, Budapest.

Lehert, P., Villaseca, P., Hogervorst, E., Maki, P. M., & Henderson, V. W. (2015). Individually modifiable risk factors to ameliorate cognitive aging: a systematic review and meta-analysis. Climacteric, 18(5), 678-689.

Sandlund, E. S., & Norlander, T. (2000). The effects of Tai Chi Chuan relaxation and exercise on stress responses and well-being: an overview of research. International Journal of Stress Management, 7(2), 139-149.

Wang, C., Bannuru, R., Ramel, J., Kupelnick, B., Scott, T., & Schmid, C. H. (2010). Tai Chi on psychological well-being: systematic review and meta-analysis. BMC complementary and alternative medicine, 10(1), 23.

Wayne, P. M., Walsh, J. N., Taylor‐Piliae, R. E., Wells, R. E., Papp, K. V., Donovan, N. J., & Yeh, G. Y. (2014). Effect of Tai Chi on cognitive performance in older adults: Systematic review and meta‐Analysis. Journal of the American Geriatrics Society, 62(1), 25-39.

Szólj hozzá

2 Comments

  1. Érdekes cikk! Pont gondolkodtam, hogy elkezdem autodiddakta módon magamtól tanulgatni és beépíteni valahogy a hétköznapi rutinba.

    1. Örülünk, hogy a cikk felkeltette az érdeklődését. Csak buzdítani tudjuk arra, hogy kezdje el, vágjon bele! Üdvözlettel: Kilátás Team