Előző cikkünkben (itt olvasható) megismerkedhettek a bántalmazás különböző típusaival. A továbbiakban a bántalmazó kapcsolatok sajátos, ciklikus működését ismertetjük, ami talán közelebb visz ahhoz, hogy megértsük miért olyan nehéz kilépni ezekből az erőteljes kapcsolatokból.
Klinikai megfigyelései és több, mint 1500 bántalmazott nővel folytatott interjú alapján Lenore Walker amerikai pszichológus mutatott rá elsők között arra, hogy a párkapcsolati erőszak körforgás jellegű, ciklikus mintázatot követ. A kellemes, viszonylag nyugodt és szép időszakokat ciklikusan váltják a bántalmazó periódusok. A szakirodalom három egymástól elhatárolható fázist jelöl meg, amelyek a következők:
1.A feszültség felgyülemlése
Ebben az időszakban a partnerek egyre többet civakodnak, veszekednek. Leginkább szóbeli, érzelmi bántalmazás gyakori ekkor, de előfordulhatnak kisebb fizikai atrocitások is. A bántalmazó egyre ingerültebb, bármi kihozza a sodrából, partnere pedig igyekszik minél nagyobb erőfeszítést tenni az indulatok csillapítására. Idővel az áldozat egyre jobban kiismeri a közelgő vihar jeleit és megpróbálhatja minimalizálni a bekövetkező károkat. A szakasz végére már küszöbön áll az erőszak, a feszültség kitörésig fokozódik. A “robbanás” bekövetkezte nehezen kiszámítható, de a feszültség addig is egyre erősebben izzik a levegőben és a következő szakaszban, az erőszak cselekményben nyer majd feloldást.
2. Akut bántalmazási epizód
A bántalmazás formája ekkor is sokféle lehet, nem kizárólag a fizikai erőszak, hanem lehet szóbeli, szexuális bántalmazás is, ami súlyos méreteket ölt és gyakran tettlegeségben, törés-zúzásban, nemi erőszakban nyilovánul meg. A jelenetet követően a bántalmazó mélységes megbánást mutathat és megkísérli különböző módokon kiengesztelni az áldozatot.
3. Mézeshetek
Ez a szakasz talán leginkább az udvarlásra hasonlít. A bántalmazó ajándékokkal, kedveskedéssel próbálja kifejezni megbánását, az áldozat pedig sokszor összezavarodik és elbizonytalanodik partnere viselkedése miatt. A bántalmazó sokszor azt közvetítheti, hogy ami ebben az “idilli” időszakban van, az az ő valódi működésmódja és tulajdonképpen partnere provokálta ki a rosszabb énjét, ami erőszakhoz vezetett. Sok áldozat emiatt a bántalmazás okát saját magában kezdi keresni és egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz az agresszív félhez való alkalmazkodásra, melyet saját viselkedésének és gondolkodásának átformálásával igyekszik elérni. Azt gondolhatja, hogy ha képes saját magát megváltoztatni a bántalmazó elvárásainak megfelelően, akkor megszűnnek az atrocitások. Ha pedig nem szűnik meg, akkor biztosan nem próbálkozott eléggé… Az átmeneti békés időszak után pedig a kör kezdődik elölről, a feszültség fokozódásával.
A témában folytatott kutatások azt mutatják, hogy az idő előrehaladtával az erőszakos epizódok egyre gyakoribbá válnak és a fent leírt szakaszok egyre gyorsabban követik egymást, ami van, hogy akár napi szintű atrocitásokhoz vezethet.
A mézeshetek és erőszakkitörések váltakozása olyan dinamikát eredményez, amiben a bántalmazó felváltva büntet és jutalmaz, ezzel egyfajta függőségi állapotot alakítva ki. Az áldozat sokszor nagyon intenzív pozitív és negatív érzelmeket él meg és sokan arról számolnak be hogy ez a szenvedélyes szerelem érzetét kelti. A bántalmazástól csendes időszakoknak olyan jutalmazó ereje van, ami hosszú évekig benne tarthatja a feleket ebben a viharos kapcsolatban, azt remélve, hogy majd jóra fordulnak a dolgok.
Amennyiben úgy érzi Ön vagy bárki a környezetében bajban van, az alábbi elérhetőségeken kérhet segítséget:
- NANE Egyesület- Nők a nőkért együtt az erőszak ellen segélyvonal bántalmazott nőknek és gyerekeknek: 06 80 505 101 http://nane.hu
- Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat – 0h-24h országosan hívható ingyenes szám: 06 80 20 55 20 http://bantalmazas.hu/
- Lelki elsősegély vonal, éjjel-nappal hívható telefonszám: 116 123 https://www.sos116-123.hu/
Források:
Baholo, M., Christofides, N., Wright, A., Sikweyiya, Y., & Shai, N. J. (2015). Women’s experiences leaving abusive relationships: a shelter-based qualitative study. Culture, health & sexuality, 17(5), 638-649.
Hermann, J. (2011). Trauma és gyógyulás: Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig. (2nd ed.). Budapest: Háttér Kiadó – Nane Egyesület
Jones, A., & Vetere, A. (2017). ‘You just deal with it. You have to when you’ve got a child’: A narrative analysis of mothers’ accounts of how they coped, both during an abusive relationship and after leaving. Clinical child psychology and psychiatry, 22(1), 74-89.
Morvai, K. (2003). Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog (2nd ed.). Budapest: Kossuth Kiadó.
NANE Egyesület,. (2015). Miért marad? Családon belüli és párkapcsolati erőszak. Hogyan segíthetünk? (3rd ed.). Budapest: NANE Egyesület. Letöltve: http://nane.hu/wpcontent/uploads/2016/03/miert_marad_2015.pdf
Walker, L. (2015). Battered-Woman Syndrome. The Encyclopedia Of Clinical Psychology, 1- 4. http://dx.doi.org/10.1002/9781118625392.wbecp396