Ablak a munkánkra

Tudatos jelenlét – kilépés a robotpilóta üzemmódból


Fodor Ákos: Bashō-hommage

„Virágom szirmán

vízcsepp: pillanat-gyémánt!

Most gazdag vagyok.”

Életünk nagy részében sodródunk a mindennapi események áradatával vagy éppen a múlton vagy jövőn jár az eszünk és közben csak kevésszer fordul elő, hogy azt mondhatjuk, teljes tudatossággal éljük meg a jelen pillanatot. Ez a működés jól leírható a go with the flow (sodródni az árral) kifejezéssel, amit az amerikaiak előszeretettel használnak. Csíkszentmihályi Mihály, a flow elmélet megalkotója nem szerette, hogyha ezt a kifejezést összemossák azzal, amit ő flow (áramlat) élménynek hívott, és így hivatkozunk rá a mai napig. Éppen azért, mert az, aki megéli a képességei és a kihívások összhangját, az nem csupán sodródik, hanem koncentráltan átéli a jelen pillanatot minden porcikájával. És itt megérkezünk a mindfulness fogalmához.

A meditáció egyik tipikus módja az ülőmeditáció. A mindfulness meditációt ezen kívül még sok más módon is gyakorolhatjuk.

A mindfulness szót a magyarban leggyakrabban tudatos jelenlétnek fordítják, de lehet találkozni a jelentudatosság, éber tudatosság vagy éber figyelem fogalmakkal is. Akkor beszélhetünk tudatos jelenlétről, amikor figyelmünket szándékosan és ítélkezésmentesen a jelen pillanatra irányítjuk. Erre a figyelmi minőségre a buddhista hagyományban a Sati kifejezést használták. John Kabat-Zinn zen buddhista tanítója és a jóga gyakorlás révén egy napon megálmodta, hogy miként tudná a kelet-ázsiai meditációs hagyományokat olyan köntösbe öltöztetni, amely bármely nyugati ember számára elfogadható lehet világnézettől és vallásos hittől függetlenül. Rájött ugyanis, hogy a tudatos jelenlét meditáció milyen jótékony hatással van az emberek mentális egészségére.  Mindez a 20. század második felében történt. Azóta számtalan kutatás zajlott a témában. John Kabat-Zinn először krónikus fájdalomtól szenvedő klienseinél alkalmazta a módszert, sikeresen csökkentve az általuk megélt szenvedés mértékét. Majd később egyre szélesebb körben kezdték alkalmazni és közben a mindfulness meditációra is többfajta módszer épült.

A kutatások alapján elmondható, hogy a rendszeres gyakorlás hatására nemcsak a jelentudatosság szintje nő, hanem ezzel párhuzamosan általa növekednek a pozitív érzelmek, javul az érzelemszabályozás, a pszichológiai jóllét és megküzdési képesség.

A mindfulness fejleszti a tudatosságot, és odafigyelést igényel a külső és belső tapasztalatokra, így közvetetten képes hatni az empátiás képességre is. Ezek mellett pedig elmondható, hogy a rendszeres gyakorlás révén csökken a distressz, a szorongás és a rágódás mértéke is. Nem véletlen, hogy a mindfulness alapú kognitív terápiás módszerrel hatékonyan lehet megelőzni a depresszióba való visszaesést is.

Robotpilóta üzemmódból létező üzemmódba

Valószínűleg mindenki számára ismerős az az állapot, amikor hosszú perceken át csinálunk valamit szinte öntudatlanul, miközben elménk szabadon áramolva kalandozik a múlt eseményei és a jövő aggodalmai között, majd egyszer csak arra eszmélünk, hogy már valami mást csinálunk. Mikor döntöttük el, hogy belefogunk valami másba? Hol volt közben a tudatosságunk?

A legtöbb ember élete nagy részét cselekvő vagy úgynevezett robotpilóta üzemmódban éli. Ez azt jelenti, hogy belépünk a mókuskerékbe, csináljuk, amit kell, de közben ritkán eszmélünk rá arra, ami az itt és mostban történik.

Amikor kimegyünk kávét főzni, általában közben valami egész máson jár az eszünk, még ha pár másodperc erejéig el is játszunk a gondolattal, hogy ma cappuccino helyett presszó kávét iszunk majd. Közben megoldjuk életünk fontos kérdéseit, például, hogy mit főzzünk aznap vacsorára, vagy hogy milyen feladatok várnak ránk, amikor visszatérünk a munkaállomásunkra. Hogyha létező üzemmódban főznénk a kávénkat, valójában minden egyes mozdulatunkra és minden egyes – a kávéfőzést övező – történésre figyelnénk a gondolataink sodrása helyett. Éreznénk a kávébab illatát és elgondolkoznánk, mire emlékeztet az aromája. Beengednénk az elménkbe a kávégép hangját és észlelnénk annak változatosságát. Megfigyelnénk, hogyan folyik a sötét színű nedű és miképpen emelkedik a kávé szintje csészénkben pillanatról pillanatra. Amikor megérintjük a kerámiát, éreznénk, hogyan váltott hidegről melegre az érintése, miután megtöltöttük a meleg itallal. És amikor belekortyolunk, megfigyelnénk, hányféle íz keveredik a szánkban, mielőtt automatikusan lenyeljük az éberséghozó koffeines italt. Ugye, hogy ez így más, mint ahogy általában megélünk egy ilyen helyzetet?

A tudatos jelenlét abban segít nekünk, hogy kilépjünk a megszokott robotpilóta üzemmódból, és figyelmünket máshogy kezdjük el használni, egyfajta létező üzemmódban. Ez felébredésként is értelmezhető, mint ahogy a Mátrix című filmben is történt, miután Neo a piros kapszulát választotta, hogy megértse a valóság természetét az addigi álomvilág helyett. Csak az eredmény a valóságban sokszor kevésbé nyomasztó, mint a film világában.

A mátrix című filmben a főhős választhatott a piros és kék kapszula közül. A piros kapszula egyenlő volt a valóság természetének teljes megélésével, míg ha a kék kapszulát választotta volna, az egy álomvilágban tartotta volna őt.

A tudatos jelenlét meditáció különböző formái abban segítenek, hogy képesek legyünk megélni a pillanatot. Minél többet gyakoroljuk, annál könnyebb lesz ezt a mindennapokba is átvinni. Könnyebben észre tudjuk venni általa, hogy mennyi szépség vesz minket körül, vagy éppen, hogy fáj a hátunk a sok üléstől. Segít, hogy könnyebben együtt tudjunk élni a minket érő ingerek keltette gondolatokkal, érzésekkel. Ám ahhoz, hogy idáig eljussunk, a rendszeres gyakorlás fontos állomást jelent. Gyakorolni pedig sokféle módon lehet, nem csoda, hogy a mindfulness alapú több hetes programok is folyamatosan váltogatják az alkalmazott módszereket. A mazsolameditáció például abban segít, hogy az érzékszerveinket elkezdjük tudatosabban használni és észleljük az általunk elfogyasztott étel minőségeit. Később talán azt is könnyebben észrevesszük, hogy mikor fordul elő, hogy anélkül eszünk, hogy valóban szükségünk lenne rá. Ez a tapasztalat pedig abban is segíthet, hogy legközelebb tudatosan döntsünk, amikor épp nassolni kezdenénk. A mazsolameditáció lényegében bármilyen étellel végezhető, emellett a tradicionális kínai vagy japán teázás is remek módja lehet annak, hogy ezt gyakoroljuk.

Gyűjtőnéven gongfu chaként emlegetjük a kínai hagyományban nagy odafigyeléssel készített teát. Amikor így teázunk, az lényegében a tudatos jelenlét megélésének egy formája.

A testpásztázás, a légzésre irányított figyelem és a mozgásmeditáció különböző formái egyaránt növelik a testtudatosságunkat. Mivel a testünk mindig velünk van, bármilyen érzelmileg megterhelő helyzetben segíthet nekünk, hogy a testérzeteinkre irányított figyelem révén kapcsolódjuk az itt és most tapasztalatához. Innen pedig már csak egy lépésnyire van a gondolataink és érzéseink, mint mentális konstruktumok tudatosabb és objektívebb megfigyelése, amely segíthet abban, hogy lecsillapítsuk gondolataink folyamát és tudatosabb döntéseket hozzunk az életünkben. A mindfulness meditáció mindenki számára hasznos lehet, aki szeretne aktív és tudatos részese lenni a saját életének. Ezt remekül kifejezi a Morcheeba nevű zenekar Enjoy the ride (Élvezd az utazást) című nagyszerű dalának egyik mondata is:

„The day that you stop running is the day that you arrive./ Azon a napon, amikor felhagysz a rohanással, akkor fogsz megérkezni.”

Szakirodalom

Csíkszentmihályi, M. (2001). Flow az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kabat-Zinn, J. (2015). Bárhová mész, ott vagy. Budapest: Ursus Libris.